Hegesztés
A hegesztés történeti áttekintése
Gyakran szükség lehet rá, amikor több fém alkatrészt kell oldhatatlan kötéssel egymáshoz rögzíteni. Mit is jelent tulajdonképpen? Nem mást, mint két fém elválaszthatatlan módon történő összekötését. De nézzük át néhány gondolatban a történetét!
A hegesztés folyamata és technikája már több száz éve ismert, hiszen a bronzkortól napjainkig fellelhetőek az erre történő azon utalások, akár mondákban, akár irodalmi művekben, amelyek azokat az ember által alkalmazott hegesztési eljárásokat ismertetik, melyek a fémek összekötésére szolgáltak. Gondoljunk csak a régi királyok, katonák hatalmas kardjaira! Ekkoriban még tulajdonképpen a kovácsolás technikáját alkalmazva kötötték egymáshoz a fémeket.
A technológia rohamléptű fejlődése a 19. században indult meg. A kovácsoló technikában a 19. század vívmánya hozott változást. Az új találmány pedig nem más volt, mint a villamosság. 1881–82 egy orosz feltaláló Nikolai Benardos létrehozta az első elektromos szénszálas eljárású ívhegesztést.
Az első világháború idején a britek a hajótestek gyártásához elsősorban az ívhegesztést használták, fejlesztették. Az 1920-as években előkerült az argon, a hélium és a hidrogén a hegesztési eljárásokban, mivel a hegesztett anyagok porozitása megnövekedett. Az 1930-as években az ívhegesztés sokat fejlődött. Megjelentek a különböző védőgázas eljárások. Az 1950-es években a plazma halmazállapot kísérletei a plazma halmazállapotot létrehozó hegesztési eljárás alapján indultak el. Nagy áttörést jelentett az 58-as évek végén az elektronsugaras, majd ezt követően a lézer technológia megjelenése. 1991-ben Nagy Britanniában próbálkoztak dörzshegesztéssel, de hatásfoka (gazdaságossága) messze nem érte el az eddig megismert eljárásokat.
A hegesztés során a munkadarabokat hővel, nyomással vagy mindkettővel egyesítjük oly módon, hogy a munkadarabok között nem oldható, az anyagok természetének megfelelő fémes (kohéziós) kapcsolat jön létre.
Hogyan zajlik a hegesztés folyamata?
A kohéziós kötést úgy tudjuk létrehozni, hogy a folyamat során az összeillesztés helyén a két fém alapanyag felületét egy vékony rétegben tulajdonképpen megolvasztjuk, és így kötjük össze őket.
A hegesztés történhet úgy is, hogy valamilyen hozaganyag beolvasztása segítségével kapcsoljuk össze a két darabot. A hozaganyag minden esetben az alapanyagéhoz hasonló kémiai összetételű töltőanyag kell legyen.
A hegesztés fogalma gyakran keveredik össze a laikus köztudatban a forrasztással. Ugyan hasonlít egymáshoz a két folyamat, ám a forrasztás során a hozaganyagként az alapanyagnál kisebb olvadásponttal rendelkező fém szolgál a felületek közti hézag kitöltésére. Emiatt ebben az esetben nem kohéziós, hanem diffúziós kötést tudunk létrehozni a két fém lapanyag között.
Miben tudunk segíteni? Cégünk az alábbi eljárásokat alkalmazza:
- CO kevertgáz,
- láng,
- nagyfrekvenciás,
- pont,
- és alumíniumhegesztés
- impulzus robot hegesztő
Többféle hegesztő készülékekkel rendelkezünk, a 200 A- Weldis géptól kezdve, a 400 A ESAB Co hegesztő gépen keresztül, 600 A Lorin gépig. Pillanatnyilag hét kialakított fix hegesztőfülkével, és két mobilizálásra alkalmas munkaállomással rendelkezünk.
A Megmeet 400-as impulzushegesztőnk 1000 x1500 mm-es két állomásos forgóasztala lehetővé teszi nagy szériás (sorozatgyártott) termékek hegesztését is. Automatikus és programozott beállítási lehetőségének köszönhetően gyártási időt spórolunk meg, illetve költséghatékonyabbá válik a termelés is.
A folyamat során az alábbi gázokat alkalmazzuk:
- CO (szénsav)
- ferroline (kevertgáz)
- argon (aluminium)
- acetilén+oxigén
Jövőbeni terveink között szerepel egy új és modern épület kialakítása, amelyet minőségi, korszerű és költséghatékony gépekkel szerelünk fel.